Várakozás a szeretet ünnepére

Képeslapra, ajándékkártyára...

karácsonyi sms 1
Fenyőillat van a házban, dió, mák a friss kalácsban. Havas, téli puha álom, hóban lépeget Karácsony.

karácsonyi sms 2
Három napja díszítek, csípje meg a kánya! Majdnem belefulladtam a kiömlő gyantába! Nagyzolni akartam, de látom rosszul tettem, hogy luc helyett az idén mammutfenyőt vettem!

karácsonyi sms 3
...ölelésből és mézből sohasem elég- gondolkozott Micimackó. Karácsonykor pedig mindkettőből duplán jár. Boldog Karácsonyt!

karácsonyi sms 4
A beiglit told egy kicsit félre, olvasd el az sms-t végre, közben gondolj csupán a szépre! Ragyogjon Rád is a szeretet fénye, melegítsen és emeljen fel az égbe!

karácsonyi sms 5
A hó alatt alszanak a házak, az egész világ csupa varázslat. S mint valami tündérálom, jön el hozzánk Szent Karácsony. Békés ünnepeket kívánok!

karácsonyi sms 6
A mai nap szebb, mint más. A mai nap senki nem hibás. A mai nap öntse el szívedet a jóság és szeretet, s ez tartson ki ameddig lehet. BOLDOG KARÁCSONYT!

karácsonyi sms 7

Ahogy a hópihe száll kitartott kezedre, úgy szálljon füledbe angyalok éneke! Melengesse szívedet sok-sok szeretet, így kívánok BOLDOG ÜNNEPEKET!

Karácsonyi sütemény

Végy egy kilogramm jó meleg szeretetet!
Szitáld át a türelem szitáján, nehogy pletykamag kerüljön bele!
Gyúrd össze egy tojásnyi kedvességgel és takard le tiszta jókedvvel!
Ha megkelt, süsd meg a kitartás tüzénél!
Szórd meg asszonyi kacagással, és tégy rá pár csepp nyugodt megfontolást!
Vágd fel annyi darabra, hogy eggyel mindig több legyen,
mint ahányan az asztalnál ültök, hiszen mindig akad valaki, aki még rászorul.

Christmas is a holiday for friends,
However they may be, or not, related.
Remember that the three wise kings were strangers
In search of one remote, uncanny dream.
So may we all be far more than we seem,
Together bound for dark and haunting changes,
More lovely for the loves we have created
Along the lonely paths from means to ends,
Stumbling towards that star of Bethlehem.

Merry Christmas to the one I love,
Even on this day of love for all,
Remembering the love of one whose call
Redeemed all those whose hearts his love might move.
Yet only one love does my spirit prove,
Chosen in a passion like a squall,
Having in such ecstasy withal
Rejoiced in what we were created of.
In such love do we find our way outdoors,
So to be drawn to love of flesh and soul,
Traveling beyond our village green,
Moving towards the wash along our shores
As our love joins the greater love unseen,
Shining with dark passion on the whole.

Mikor kigyúlnak a fények, pajkos tündérek zenélnek. Huncut mosollyal egy rád kacsint, kicsi kendőből csillámport hint. Így adja át az üzenetet: Boldog karácsonyt kívánok neked!>> Kívánok házatok elé hóban játszó angyaltáncot, kis szobátokban meghittséget, szeretetet, szép karácsonyt!>> Kívánom, hogy a karácsony öröme legyen veled egész évben, mint a tűlevelek a szőnyegen!>> Szép Tündérország támad föl szívemben, ilyenkor, decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, megáll egy titkos, gyönyörű igézet.>> Küldök egy lángocskát szívem melegéből, elviszi egy angyal, ki eljön az égből. Füledbe súgja, mit szívből kívánok, de leírom én is: Boldog karácsonyt kívánok!> Kiskarácsony, Nagykarácsony, angyal csókja reád szálljon! Hozzon neked minden jót, ne csak almát, mogyorót. Boldogságot, békességet, szívből jövő melegséget! >> Leszállt egy angyalka, s ezt súgta nékem: Gondolj ma azokra, kik szívedbe férnek / kedvesek neked! Eszembe jutottál Te és a Családod, ezúton kívánok békés karácsonyt!>> Mielőtt lefekszel, tárd ki az ablakod, elküldtem hozzád egyik angyalom. Egy pillanatra kérlek, figyelj reá, mert a nevemben boldog karácsonyt kíván.>> Jégvirág költözzön minden ablakba, gőzölgő kalácsból jusson az asztalra. Legyen sok ajándék, szívből kívánom, gazdag örömben teljen a karácsony.>> Szaloncukor csüngjön a fenyőfa ágakon, csillagszóró ragyogjon minden ágon. Boldogság, béke, szeretet költözzön hozzátok, boldog karácsonyt kívánok!>> Karácsonyi gyertyák melengessék szívedet, ki ne aludjon belőle sohasem a szeretet. Szeretni szép, szeretni érdemes, kívánok csodás, meghitt ünnepet!>>

Sok minden van amit szívesen adnék Neked. . .
Szeretnék Neked bölcsességet adni, de azt csak a múló évek hozhatják meg.
Szeretnék Neked sikert adni, de annak csak akkor van értéke, ha megdolgozzunk érte.
Szeretnék Neked boldogságot adni, de az oda vezető utat mindenkinek magának kell megtalálnia.
De van egy olyan ajándék, amit adhatok Neked, amely mindig veled lesz és az nem más, mint az én SZERTETEM.

Csak kevés holmi van, ami hű marad az emberhez. Talán néhány könyv, egy szerencsepénz vagy egy folyton gyarapodó bélyeggyűjtemény. És a szülői ház karácsonyfadíszei.
(Stephen King)

Baranyi Ramóna

Áldott Szenteste
Lágy, kedves zeneszó, tölti be a házat,
Karácsonyról énekelnek a gyermekszájak.
Áldott melegség, mi betölti a szívemet,
Ha hallom e gyönyörűséges gyermekéneket.

Csendes éj! - hallom a szelíd kis hangot,
majd a kicsiny kis templomharangot.
Szentestén, az Angyalok őriző szeme,
véd meg minket, s eltűnik a bánat szele.

Karácsonyfa áll, a kis szoba közepén,
rajta a sok gyertya, tündöklő a fény.
Szaloncukrok, díszek a fenyőágakon,
Mikulások sokasága az ablakokon.

Együtt van a család, végre újra mind,
A Békesség Angyala, szeretetet hint.
Édesanya, édesapa, a gyerekek,
Nagyszülők és az ismerős emberek.

Boldog mosoly lebeg az arcokon, kedvesen,
A magnóból a zeneszó hallik csendesen.
Csendes éj! - hallik a lágy gyermekének,
Így őrzi szépségét, Áldott Szentestének!

Gyöngy-fehér hó hullik, odakünn a szélben,
Karácsony közeleg, fagyos, hideg télben.
Jó meleg szobában, az ünnepet várjuk,
Díszes fenyő mellett, szívünket kitárjuk.
Lázban ég a család, apraja és nagyja,
Ki, ki, ajándékát, a fa alatt hagyja.
Kigyúlnak a gyertyák, lángja lágyan lebben,
Csillagszóró ragyog, csillagoknál szebben.
Fenyőillat árad, megtölti a teret,
Lelkünkbe lopódzik, isteni szeretet.
Meghitt együttlétben, boldog órák telnek,
Fölöttünk angyalok - égbe menetelnek.
Karácsony estéjén, csengő dallam csendül,
Havas téli tájon, jégkristályos csend ül.

Karácsony van.
A lélek ünnepe.
S mivel a lelket
A szeretet szülte meg,
Ilyenkor a szeretet,
Ki benned ünnepel.
Nyisd ki hát
Bensőd templomát,
Tárd ki magadban
A lelki kápolnát.
Fogadd be
Az ünnepnek örömét,
Sugározd magadból
Szívednek melegét.
Hiszen ünnepel minden.
Méltó ünnepi csendben.
A természet magára
Teríti tél-takaróját,
Nyugalomban várja
Az ünnepnek napját.

(Dusán)

Pálfalvi Nándor: Karácsony

Karácsony ünnepén
az a kívánságom.
Legyen boldog mindenki
ezen a világon.
Itt is, ott is mindenütt
legyen olyan béke,
mint amilyen bent lakik
az emberek szívében.

Puha pihe palástban csillog a határ.
Csend honol, messze szállt a trillázó madár.
Ám e szikrázó gyémánt réten táncot jár
az égi küldött: bársonyos szép napsugár.
Majd alkony borul ránk, beköszönt az este
az éji lepelre csillagokat festve,
s szinte már látom, hogy a hófödte tájon
Mikulás jő rénszarvas vontatta szánon!
Bent a házban ünnepre készül a család,
már fő az étel, sül a sütemény, s a kalács.
Áll a szép fenyőfa – díszitik kis kezek –
van rajta cukor, gyertya, s csengők csengenek.
Fa alá kerül a várva várt ajándék,
hol több, hol kevesebb, de nemes a szándék!
Fellobban a gyertyák lángja, szól az ének,
megbékél a világ, csendesül a lélek.

Az erdőn nőtt egy kicsi fa, nem volt se nyír ,se tölgy
Egy öreg fenyő kisfia, mely télen, nyáron zöld.
A szellő dúdolt altatót, oh, aludj kis fenyő
A hó meg adott takarót, ha nagyobb hideg jő.
Ám egy téli szép napon, jött egy apró szán
Oly simán siklott a havon, s úgy szikrázott a hám.
A szánkó előtt ló dobog, s egy ember szállt le ott
S a fejsze egyre csattogott, a fenyő pattogott.
Most itt vagy köztünk kis fenyő, az ünnepünk így szebb
Hát had köszönjük teneked e kedves ünnepet!

Fésűs Éva: Álmodik a fenyőfácska

Álmodik a fenyőfácska
odakinn az erdőn.
Ragyogó lesz a ruhája,
ha az ünnep eljön.
Csillag röppen a hegyre,
gyertya lángja lobban,
dallal várják és örömmel
boldog otthonokban.
Legszebb álma mégis az, hogy
mindenki szívébe,
költözzék be szent karácsony
ünnepén a béke.

Gyertyafényben

Ha meggyújtjuk a gyertyát, karácsony estéken,
S csodáljuk a szép fát, e táncoló fényben,
Díszes csillogása, s a szeretet lángja,
Szívünket, lelkünket teljesen átjárja.

Együtt van családunk, boldog ölelésben,
A szemek ragyognak meleg, élő fényben.
Béke honol bennünk, s ünnep földön, égen,
Sok-sok csillag-fény van a szeretet tüzében.

A nagy mennybolt már az éj kékjében fürdik,
Az égitestek is mind üdvözletük küldik.
Mint a felékesített karácsonyfa, csodás,
Oly szép a szeretet, s boldog gondoskodás.

Bár Földünk népe is egy nagy család lenne!
S lenne mindig béke és szeretet benne.
Ha egyszer lejárna a nagy viszályok kora,
Lenne több megértés, s boldog harmónia.

Ajándékot adni, s kapni mily nagy öröm,
Megcsókolni egymást, s hallani - köszönöm!
Elgondolkozhatunk, már most, ki mit tegyen,
Hogy hasonló élményünk, évközben sok legyen.

Nem nagy dolgon múlik sokszor, éppen azon;
Apró figyelmesség is segíthet nagyon.
S a jó szó békéltet, van ki erre vágyik,
Mint sivatagi vándor, hogy elérjen oázist.

Nézem az égő gyertyát, mily egyszerű lángja,
Mégis olyan élő, s lelkemet átjárja.
A szép karácsonyfát, ő még szebbé teszi,
Ugye fontos minden, akármilyen kicsi...

Borulj a földre téli álom, ölelj át minden gyermeket...
És mindenütt a nagyvilágban örüljenek az emeberek...
Harangok tiszta zengő hangja kisérjen minden éneket...
Csituljon el szíved haragja, várjuk a legszebb ünnepet ...

Karácsonyi fények


Este mikor kigyúlnak a karácsonyi fények,
a gyermekkori álmok egy percre visszatérnek.
Ekkor a szemekben a szeretet fénye lángol,
s a gyertyafényénél még a csillag is táncol.

Mikor a fenyő illata megérinti szívünk,
ezen az estén, kicsit az álmokban is hiszünk.
Nem szeretnénk mást, csak boldogok lenni,
és másokért a szokottnál is többet tenni.

A rohanó világban megkoptak a fények,
halványak a hitek, és halványak a remények.
Nem szeretnénk mást, csak hinni a szóban,
őszintén szeretni, és bízni a jóban.

Őrizzük meg a karácsonyunk fényét,
S őrizzük a szeretetben való hitünk reményét.
Hisz ma este mi is gyermekek vagyunk,
s gyermeteg vágyainknak ma határt nem szabhatunk.

Víg ünnepre készülődünk,
esteledik már.
Szobánkban a szép fenyőfa
teljes díszben áll.
Zöld ágain kis csomókban
puha vattahó,
tűlevél közt víg aranyszál,
fel-felcsillanó.
Itt is csillog, ott is ragyog,
mint a napsugár,
s csilingelő csöpp csengettyű
édes hangja száll,
akárcsak az erdőben a
dalos kis madár.
Csitt csak! Figyeld mit is suttog
szép fenyőfánk most neked?
-Halló itt az erdő beszél!
Sürgős fontos üzenet:
Kívánunk ma mindenkinek
szép fenyőfa ünnepet!(M.Radó Lili)

Más ez az ünnep, mint a többi,
Valami csoda a lelkemet átöleli.
Mások a fények, más az illat,
Szobámat, szívemet belepi a varázslat.
Mert csak varázslat lehet, amit érzek,
Megváltozik minden, ahogy körülnézek.

A fenyőfát, ki csak a kert egy lakója volt eddig,
Az emberek most csillogó szép díszbe öltöztezik.
Én is teszek rá sok örömöt, halk csengettyűzenét,
Mintha ráöntöttem volna szívem minden melegét.
Teszek rá gyöngyöt, aranyhajat, s talán még vágyakat,
Tiszteletet, jóságot és beteljesült álmokat.

Nézd, mosolyognak a gömbök, a díszek és a gyertyák,
Szeretetport szórnak az ördögök és az angyalkák.
Odaállok és hagyom, hogy rámhulljon a szeretet.
Szívembe zárom, hogy szűkösebb időkre eltegyem.
Majd adok belőle, ha elmúlik az ünnep varázsa,
Hogy senki ne érezze milyen a szeretet hiánya.

És csillog minden, a szoba, a ház, az egész világ.
Nézz körül s meglátod: belőlünk árad e ragyogás.

Az előkelő tél

Babits Mihály

Olyan halk és hideg idő van,
halk és hideg, halk és hideg
hallani szinte suhanóban
a gyöngyház égen a telet,
selymesen száll ő rongyaink közt
s arcba legyez, bár semmi szél..
Óh láthatatlan, hűvös angyal
előkelő, gyönyörű tél.

S a hó is itt lesz nemsokára
s minden egyszerre eleven.
Aki rápillant ablakára
fehér apácák végtelen
meneteit véli vonulni,
s aki boltból az utcára lép,
lágy - fehér könnyek ostromolják
kemény csomagjait s szívét.

Estefelé kitisztul néha
a csillagok kilátszanak
s mint gyermekek állunk alélva
egy nagy karácsonyfa alatt
amelynek ágát föl nem érjük
de gyertyás fénye ránksajog
gyertyásan és csúfolódva néznek
a karácsonyi csillagok.

Csendbe csengő, halkan tovahangzó
és dagad a mélyből új harangszó,
hozzon néked örömet és békét.

Karácsonynak Szent estéjén
Fenyő alatt állok békén.
Ahogy áttör a tűleveleken a fény
Úgy gyúl ki szívemben az érzés:
A kis Jézus szeretetet hoz és békét.
Boldog Karácsonyt!

Leszállt egy angyalka azt súgta nékem
Gondolj most azokra kik szeretnek téged.
Eszembe jutottál te és a családod
Ezúton kívánok Boldog Karácsonyt!


Távolság már nincsen, új idők járnak,
Huncut kis angyalkák sms-ben szállnak.
Szeretetet visznek, sok szép üzenetet,
Boldog Karácsonyt így kívánok nektek!


"Áldás szálljon házatokra, meghitt béke lengje be,
boldogságnak légy forrása, szóljon erről Szenteste!"

Wass Albert:Karácsonyi versek II.

Elindul újra a mese!
Fényt porzik gyémánt szekere!
Minden csillag egy kereke!
Ezeregy angyal száll vele!
Jön, emberek, jön, jön az égből
Isten szekerén a mese!

Karácsony készűl, emberek!
Szépek és tiszták legyetek!
Súroljátok föl lelketek,
csillogtassátok kedvetek,
legyetek ujra gyermekek
hogy emberek lehessetek!

Vigyázzatok! Ez a mese
már nem is egészen mese.
Belőle az Isten szeme
tekint a földre lefele.
Vigyázzatok hát emberek,
Titeket keres a szeme!

Olyan jó néha angyalt lesni
s angyalt lesve a csillagok közt
Isten szekerét megkeresni.
Ünneplőben elébe menni,
mesék tavában megferedni
s mesék tavában mélyen, mélyen
ezt a világot elfeledni.

Mert rút a világ, fekete.
Vak gyűlölettől fekete.
Vak, mint az emberek szeme:
az égig sem látnak vele.
Pedig az égből lefele
porzik már Isten szekere!

Minden csillag egy kereke,
ezeregy angyal száll vele,
az Isten maga száll vele
és csillagtükröt nyujt felénk,
mesetükröt, a keze.

Szent tükrébe végre egyszer
Pillantsatok tiszta szemmel,
tiszta szemmel, Istenszemmel
milyen szép is minden ember!
Minden ember szépségtenger
s mint a tenger csillagszemmel
telve vagytok szeretettel...!

Tagadjátok...? Restellitek...?
Elfordulnak fejeitek...?
Megvakultak szemeitek...?
Szépségteket, jóságtokat
nem érzitek, nem hiszitek...?
Csillaggyertyák fénye mellett
Isten elé nem viszitek...?

Akkor bizony rútak vagytok,
szégenyek és vakok vagytok,
ha szépek lenni nem akartok.
De még így is, szegényen is,
rútan, vakon, mégis, mégis
Isten gyermekei vagytok!
Rátok süti fényes szemét,
elindítja fényszekerét,
jó emberek játékszerét.
Milyen kár, hogy áldó kezét
nem érzitek, nem nézitek
s nem hiszitek már a mesét.

A rút világnak gondja van,
minden embernek gondja van,
a sok angyalnak mind gondja van
s az Istennek is gondja van,
mert mindenekre gondja van.
S így múlik el a szép s a jó
az ember mellől, nyomtalan.

1946

Áprily Lajos: Karácsony-est

Angyal zenéje, gyertyafény -
kincses kezem hogy lett szegény?

Nem adhattam ma semmi mást,
csak jó, meleg simogatást.

Mi győzött érdességemen?
Mitől csókolhat úgy kezem?

Simogatást mitől tanult?
Erembe Krisztus vére hullt?

Szemembe Krisztus-könny szökött? -
kinyúló kézzel kérdezem.

Áldott vagy a kezek között,
karácsonyi koldus-kezem.

CSILINGELNEK AZ ANGYALKÁK (Mentovics Éva)

Sok kis angyal csilingel,
itt van a karácsony!
Ők hozták a fenyőnket
fehér angyal-szárnyon.

Felkapták a fenyőfát,
s felszálltak az égbe…
Kecses angyal –röptüket
száz csillag kísérte.

Fent, a hófelhők fölött
öltöztették fánkat.
Raktak rá sok tarka díszt,
s gyertyát is, vagy százat.

Csillagszórót aggattak rá:
csillogjon a szép fánk,
s csilingelő csengőszóval
szálltak vele hozzánk.

SUHANNAK A SZÁRNYAK… (Mentovics Éva)

Kis angyalkák csilingelnek,
suhannak a szárnyak…
Apró égi tünemények
szobácskánkba szállnak.

Kezükben egy arany csengő,
fehér szárnyuk lebben…
Ilyen csodát nem festhet le
egy művész sem szebben.

Hófehér a ruhácskájuk,
csillogó a szárnyuk.
Fáról fényes csillagszóró
sziporkázik rájuk.

Tündöklően szikráznak,
lebbennek a szárnyak…
Hófehér kis angyalkák
házról - házra járnak.

Kedves hangjuk úgy csilingel,
akár száz kis csengő…
- Láthat-e a gyermek ilyent
akkor is, ha megnő?

Biztos láthat: anyáék is
boldogan csodálják…
Hófehér kis angyalkákat
a szívükbe zárják.

Leteszik a karácsonyfát
szobánk közepére,
s búcsút intve tovaszállnak
a csillagos égbe.

ITT VAN A KARÁCSONY ( Mentovics Éva)

Hófelhők, hóhegyek,
csillogó jégvárak…
Kristályhegy tövében
hóember sétálgat.

Hópelyhek csillognak
hófehér kabáton…
Száz angyal csilingel:
itt van a karácsony!

Lámpások fénye gyúl,
felhő jár a Holdon…
Csillagok szikráznak
éjszínű égbolton.

Szép fenyő, ajándék,
ez most már nem álom…
Boldogság, szeretet,
itt van a karácsony.

MESE A KARÁCSONYRÓL /Mentovics Éva

Elérkezett már december,
foga van a télnek.
Házak meghitt melegében
kis gyertyácskák égnek.

Faluvégi házikóban
fénylik minden ablak.
E takaros, kicsiny házban
iskolások laknak.

Édesanyjuk vacsorát főz,
apjuk mesél nékik.
- Szóljon most a karácsonyról! -
kedvesen azt kérik.

Mosolyog az édesapjuk:
- Szívesen mesélek,
hisz karácsony a legszebb
ünnepe az évnek.

Megszületett a kis Jézus.
Mindenki őt várta.
Boldogságot, melegséget
hozott a világra.

Decemberben e napon van
születése napja.
Ezt ünnepli kerek Földünk
apraja, és nagyja.

Ünneplőbe öltöztetjük
szívünk, és a lelkünk.
Szép karácsony érkezését
boldogan köszöntjük.

Hófehér karácsony / Mentovics Éva

Itt az este: giling-galang.
Megszólal az esti harang.
Szól a csengő: csingilingi.
Pelyhét a tél szertehinti.

Téli erdő, fehér álom…
Díszes csipke ring a fákon.
Karcsú fenyők tüskés inge
hókristállyal van behintve.

Minden házban – giling-galang…
Ünnepelni hív a harang.
Elérkezett szent karácsony,
fény táncol a fenyőágon.

Karácsonyi jókívánság / Mentovics Éva

Szent karácsony beköszöntött,
pompázatos ruhát öltött.
Oly szaporán, mint a zápor,
ezer csillag hull a fáról.

Örömkönnyek hullnak egyre,
s pottyannak a kis kezekre.
Fenyőfánkat körbeálljuk,
és egymásnak azt kívánjuk:

E szép este minden fénye
adjon erőt az új évre.
Minden napja legyen ünnep,
melengesse kis szívünket.

Az ünnepi asztal / Mentovics Éva

Imbolyog a gyertya lángja,
fénylik, mint a Napsugár.
Ünnepváró asztalunkról
fodros füstje tovaszáll.

Karácsonyfán aranycsillag,
és számtalan szép csoda:
csillagszóró, szaloncukor,
omlós, mézes figura.

Kint a kertben pelyhek ringnak,
belesnek az ablakon.
Csodálják a gyertyák fényét
az ünnepi asztalon.

Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.
. . . Bizalmas szívvel járom a világot
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben
. . . És valahol csak kétkedő beszéd
Hallok szomorúan nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak s higgyünk rendületlen
S ne csak így decemberben
(Juhász Gyula: Karácsony felé)

Karácsonyi üzenet

Újra karácsony van és
a szeretet ünnepén
a szomorú szívekben is
gyúl egy kis remény

Ha otthonodat nem leled
tudnod kell, gondolok rád
s érezni fogod lelkedben,
hogy tiéd az egész világ

Ha félelmek gyötörnek
és nem találod helyed
gondolok majd rád és
érezni fogod szeretetemet

Ha bánatodat nem hallgatja
és nem érzi át senki
gondolok rád s tudni
fogod mit is kell majd tenni

Ha már fogytán az erőd és
úgy érzed nincs tovább
gondolok majd rád és
teszek veled nagy csodát
súgom majd szívednek
menj tovább… menj tovább…

Mikor a csillagszóró
szikrázó fényeit nézed
gondolj arra van valaki,
aki szeret és visszavár téged. . .

A legjobb karácsonyi dekoráció a fülig érő mosoly.(ismeretlen)